Énidő könnyedén

Néztem tegnap egy filmet, amiben azt mondta a főhős: Semmi sem könnyű, ami számít.

Valóban. De nem feltétlenül nehéz, ami nem könnyű.

Ezt érdemes megtanulni. Miközben bólogatsz, hogy, jah jah, nem könnyű...- és már elkezdenéd magad sajnálni, tedd rögtön hozzá: de nem is nehéz, csak kicsit gondolkodnom kell.

Miért fontos ez? Mert vágyakozunk dolgokra. Mondogatjuk: De jó is lenne... Miközben nem is elérhetetlen dolgokról ábrándozunk, és mégsem adjuk meg magunknak.

Ilyen pl. a minőségi idő. A minőségi időt sokszor meg is adod magadnak, csak lehet nem is tudod, hogy épp minőségi időzök. A nyugiban megivott kávé, élvezettel bekanalazott joghurt, a gyerekkel való játékos együtt teregetés, a párunkkal közösen nézett film, amiről aztán jókat lehet dumcsizni (persze csak ha leteszed közben a mobilt és tudod is, hogy miről szól a film).

A minőségi idő nem egy mumus. Nem egy elérhetetlen vágyálom. Nem könnyű beiktatni a rohanós mindennapokba, de enm is nehéz. Elég kicsit elgondolkodni.

Ilyenkor jön aztán az a mondat emberektől: - Lara, de meghalni sincs időm. No jó, hát ismerjük a jó öreg alibizős mondatot. Persze én azért tudom, hogy emögött a mondat mögött a legtöbbször családi minták másolása van, de azért valljuk be, van mögötte sokszor lustaság is. A családi mintákat könnyű oldani, a lustaság nagyobb falat.

Amikor a lányom kicsi volt, akkor volt, hogy nem akart elaludni este. No nem mert ne lett volna fáradt, de még egy pohár víz, meg aztán noná, hogy pisilnie kellett, persze pont az a plüss hiányzott, amit hónapokkal azelőtt elkevertünk valahova. Ekkor nem idegeskedtem. Nem húztam az időt. 15 perc nyavalygás után versenyt hirdettem. Ki tud hamarabb elaludni. Lefeküdtem mellé az ágyba és kb. 5 perc után szabadultam. Így olyankor nem 8-tól volt csönd, hanem 8:20-tól, de akkortól már tutira, hisz perszehogy hagytam győzni ;) Nekem 10-ig volt énidőm, neki meg strigulái, hisz a nyerést komolyan vezetni kell, hogy legyen tétje, na meg jutalma minden 10. nyerés után.

Ez sem volt könnyű, mert fáradt voltam én is sokszor, de egy kis észbekapccsal nehéz sem volt, főleg hogy így megspóroltam egy csomó könyörgést és időhúzást, ami az én sajátidőm rovására ment volna.

Megoldást keress, ne kifogást. Így lehet, hogy a dolgok, amik számítanak nem lesznek sosem könnyűek, de igazán nehezek sem.

Szép napot kívánok neked! Puszi nagyölelés! Lara