​1. Pillér – A múlt rendbetétele

​

A múlt nem azért van, hogy visszatartson, hanem hogy megtaláld benne azt, ami még rendezetlen. Ahhoz, hogy valaki igazán jelen tudjon lenni az életében, először le kell zárnia, ami mögötte van.

Nem lehet két helyen figyelni egyszerre - ha a múlt viszi az energiát, a jelen üres marad, a jövő pedig nem tud felépülni. Ezzel a pillérrel az a célunk, hogy megérkezz a mostba: hogy tisztán lásd, honnan jössz, és szabadon dönthess arról, merre tartasz.

Sok kliensem fogalmaz így, amikor a múlt még visszahúzza őket:

• „Hullámzó az életem, keresem a stabilitást.”

• „Tudom, mit akarok, mégis valahogy mindig megakadok.”

• „Szétfolyik az idő a kezemben.”

• „Nem tudom, feldolgoztam-e szeretteim elvesztését… talán igen, mégis érzem, hogy hat rám.”

• „Nem tudom megfogalmazni, mi zavar, csak azt, hogy nem vagyok a helyemen.”

• „Sokszor lefagyok, és csak utólag jut eszembe, mit kellett volna tennem.”

A múlt lezárása nem felejtés. Inkább rendrakás: ami hasznos, azt visszük tovább, ami már nem szolgál, azt letesszük.

 

2. Pillér – A gyerek- és felnőtt-én kapcsolatának rendezése

​

Mindannyiunkban ott él a gyerek, aki fél, vágyik, tiltakozik vagy menekül - és ott van a felnőtt, aki képes gondoskodni, dönteni, megérteni.
Ez a pillér arról szól, hogy a felnőtt éned átvegye az irányítást, szeretettel és felelősséggel figyelve a benned élő gyerekre.

Amikor a felnőtt üzemmód blokkolt, sokan így érzik magukat:

• „Tudom, mit kellene tennem, de nem visz rá a lélek.”

• „Vonzom a nárcisztikus embereket.”

• „Nem hallgatnak rám a gyerekeim, nem vesznek komolyan a munkahelyemen.”

• „Szorongok, ha döntést kell hoznom.”

• „Agyalok, halogatok, maximalista vagyok.”

• „Úgy érzem, átgyalogolnak rajtam.”

• „A szüleim még mindig irányítani akarják az életemet.”

Amikor a felnőtt éned megerősödik, megtanulsz úgy működni, ahogy azt méltónak érzed magadhoz. Megtanulsz nyugodtan jelen lenni - nem reagálni, hanem válaszolni. Nem menekülni, hanem dönteni.

 

3. Pillér – Stabilizálni a helyed az alapcsaládodban

​

Az alapcsaládunk az a gyökér, amelyen keresztül az élethez kapcsolódunk.
Ha ezek a gyökerek kuszák, ha nem a saját helyünkön állunk, nehéz stabilitást, biztonságot, vagy akár tartós boldogságot érezni.
Ebben a pillérben az a célunk, hogy visszakerülj a saját helyedre a családi rendszeredben - oda, ahová valóban tartozol.

Sok kliensem ilyenkor így fogalmaz:

• „Nem találom a helyem a világban.”

• „Nehezen illeszkedem be.”

• „Mindenem megvan, mégsem érzem, hogy a helyemen lennék.”

Amikor helyreáll az alapcsaládi dinamika, megszűnik a belső sodródás. A lelked fellélegzik, a tested ellazul, és valami mélyen benned végre hazaér.
Onnantól stabil leszel, mint egy fa, ami a saját gyökerében áll és kíváncsin, értő figyelemmel nyúlik az új felé.​